Partnership for a better future

Kockázatelemzés

Valamely katasztrófa egyszerűsített egyenlete a katasztrófakockázat számításba vételét feltételezi a veszélyek és a sebezhetőség mértékének összeadásával; amennyiben a veszély csökkentése az okok módosítására irányuló műveleteket követel meg, akkor az érintett elemek sebezhetőségének csökkentése a hatások csökkentésére irányuló műveleteket feltételez.

A katasztrófahelyzetek veszélyének értékelése rendkívül fontos, mivel a veszélyek különböző térbeli és időbeli szinteken hatnak egymásra, helyi, regionális és nemzetközi fejlesztéssel. A lehetséges veszélyek egyéni felmérése mellett nagyon fontos a különböző folyamatok multidiszciplináris megértése és integrált elemzése (valamely veszély katasztrófát okozhat, ami aztán egy másik veszélyt vagy egy következő katasztrófát idézhet elő).

 

A sebezhetőség felmérése a kockázatkezelés kulcsfontosságú eleme; meg kell vizsgálni a katasztrófaveszélynek kitett tárgyak és rendszerek sebezhetőségének minőségét és mennyiségét.

Valamely rendszerek, infrastruktúrák, környezet vagy társadalom lehetséges megsemmisülésének felmérése képezi a kockázatok pénzügyi irányításának alapját, azonban a sebezhetőség egy tudományos szempontból eddig nem eléggé tisztázott koncepciót is jelent. A szigorú mérési eljárás nagyon nehezen megvalósítható, főként a katasztrófák után jelentkező közvetlen károkozásokkal kapcsolatban – társadalmi megsemmisülés, kulturális örökség, környezeti rendszerek.

A következőkben megemlítünk néhány olyan tényezőt, amelyek hozzájárulnak a katasztrófahelyzetek esetén fellépő sebezhetőségi mérték növekedéséhez:

a) alapvető okok – szegénységi szint, erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférés, a lakosság kulturális modellje;

b) oktatási, képességi és helyi beruházások hiányosságai, a közintézmények korlátozott beavatkozási képessége;

c) urbanizáció mértéke, a környezet romlása, népességnövekedés, a kulturális modellek/értékek átmeneti állapota;

d) bizonytalan körülmények;

e) sérülékeny környezet – veszélyes helyszínek, magas veszélyességi szintű épületek és infrastruktúrák;

f) sérülékeny helyi gazdaság – csökkent életszínvonal;

g) a nyilvánosság tájékoztatásának és figyelemfelkeltésének hiánya.

A kockázat értékelésének módszerei lényeges elemei az emberi tevékenységek és a környezetre gyakorolt veszélyek potenciális hatásainak megértéséhez szükséges módszertani fellépésben. Ezáltal olyan technikák jönnek létre, amelyek egy integrált időbeli és térbeli megközelítést biztosítanak a kockázatelemzés céljából, a kockázatkezelés stratégiájának kialakításának támogatásához.

A kockázatok integrált kezelése magába foglalja úgy a kockázatfelmérést és sebezhetőség értékelését, mint a magas kiszámíthatatlansági fokkal rendelkező befolyásoló tényezők kialakulásának lehetőségét is. Ezáltal a nyomon követési, nyilvántartási, előrejelzési, korai figyelmezetési, határozatok meghozatalára irányuló és irányítási rendszerekre vonatkozó tevékenységek megelőző intézkedései és módszerei, valamint alkalmazásai valósulnak meg.

A CROSSRISKS projekt keretén belül a bihari és hajdú-bihari eurorégiót alkotó két megye (Bihar és Hajdú-Bihar megye) szintjén meglévő gyenge pontok leltározása, valamint a legfontosabb kockázatokhoz kapcsolódó történelmi adatbázis létrehozása történik meg, illetve megvalósul a beazonosított kockázatok társadalmi-gazdasági hatásának elemzése.

Ez az altevékenység lehetővé fogja tenni a közös Kockázatmegelőzési és katasztrófavédelmi stratégiák meghatározását a bihari és hajdú-bihari eurorégióban, mely a határokon átnyúló képességek legfontosabb tervezési és integrációs eszközét fogja képezni a vészhelyzetek esetén történő beavatkozások minőségének javítása céljából.